Interjú leiratozás kvalitatív kutatáshoz: konvenciók és munkamenet

A kvalitatív kutatáshoz készülő interjú leiratozás azt jelenti, hogy az interjúkat vagy fókuszcsoportokat olyan szöveggé alakítja, amelyet elemezhet, idézhet és biztonságosan megoszthat. A gyakorlatban ez négy döntésen múlik: milyen átírási stílust használ (szó szerinti, tisztított szó szerinti vagy egy jelölési rendszer), hogyan anonimizálja a résztvevőket, hogyan ellenőrzi a pontosságot, és milyen formátumot importál az elemzőszoftvere. Ez az útmutató mindegyik lépést bemutatja, a végén pedig egy munkamenetet ad arra, hogyan készítsen elő egy interjúleiratot a kódoláshoz.

Ha az újságírói vagy kutatási interjúk rögzítésének és átírásának alapjaira kíváncsi, kezdje az interjúk átírásáról szóló útmutatónkkal. Ez a cikk a kutatásspecifikus részekbe megy mélyebbre: konvenciók, etika, anonimizálás és kódolószoftverek.

Szó szerinti vagy tisztított átirat: először a stílust válassza ki

A választott stílusnak a módszeréből kell következnie, és le kell írni, mielőtt bárki gépelni kezd. Ha a konvenciókat a projekt felénél módosítja, minden korábbi átiratot újra kell ellenőrizni.

A szó szerinti és a tisztított átirat közötti választás főleg arról szól, mi számít adatnak. Ha az elemzése szempontjából fontos a habozás, az önjavítás vagy az, ahogyan valaki tompít egy állítást, a tisztított átirat éppen azt a bizonyítékot távolítja el, amelyre szüksége van. Ha 30 interjún átívelő témák érdeklik, a teljes szó szerinti átirat olvasási időt ad hozzá, különösebb elemzési érték nélkül. Akárhogy is, a tisztított átirat a töltelékszavak elhagyásán túl soha nem változtathat a résztvevő szavain vagy nyelvtanán; nem átfogalmazás.

Átírási konvenciók a kvalitatív kutatásban

A konvenciók azok a szabályok, amelyek egységessé teszik az átiratokat a projekten és az átírók között. Két fő lehetőség van.

Egyszerű konvenciók

A legtöbb kvalitatív vizsgálat rövid, projektspecifikus listát használ. Egy jellemző készlet:

• Beszélőcímkék: K: a kérdezőnek, R07: a 7. résztvevőnek.
• Szünetek: (szünet) egy észrevehető szünethez, vagy (3 mp), ha a hossz számít.
• Egymásba vágó beszéd: jelölje [átfedés] címkével, vagy kezdje az átfedő megszólalást perjellel.
• Nonverbális hangok: [nevet], [sóhajt], [hosszú csend].
• Érthetetlen beszéd: [nem hallható 00:14:32] időbélyeggel, vagy [bizonytalan: szó?] a legvalószínűbb tipphez.
• Hangsúly: NAGYBETŰ vagy dőlt betű, takarékosan.
• Kitakart részek: [város neve], [munkáltató].

Ezt a listát tegye bele a projekt dokumentációjába és minden átirat fejlécébe.

A Jefferson-féle jelölés alapjai

A konverzációelemzők a Gail Jeffersonról elnevezett Jefferson-rendszert használják. A Loughborough-i Egyetem konverzációelemzési jelölésekről szóló oktatóanyaga így foglalja össze a fő szimbólumokat:

• (.) alig észrevehető mikroszünet; (0.5) másodpercben mért szünet.
• [ egymás alatti sorokban igazítva az egymásba vágó beszéd kezdetéhez, néha ] a végéhez.
• = kapcsolódás (latching): nincs szünet a megszólalások között.
• szó: elnyújtott hang; °szó° halk beszéd; nagybetűk a hangos beszédhez.
• >szó< gyorsabb beszéd; <szó> lassabb beszéd.
• ((szipog)) az átíró leírása egy hangról vagy cselekvésről.
• ( ) érthetetlen beszéd; (szó) valószínű, de bizonytalan hallás.

A teljes rendszerhez a módszertani szakirodalom Jefferson „Glossary of transcript symbols with an introduction” (2004) című munkáját, valamint Atkinson és Heritage Structures of Social Interaction (1984) című kötetét idézi. A Jefferson-féle átírás lassú és speciális; egyetlen automatikus eszköz sem állítja elő megbízhatóan, ezért ha a módszere megkívánja, számoljon részletes emberi munkával.

Etikai engedély, hozzájárulás és GDPR

Mielőtt bármely felvétel egy átírószolgáltatáshoz kerülne, nézzen át három dokumentumot:

1. Az etikai engedélyét. Előfordulhat, hogy megnevezi, hogyan és ki írja át a hangot. Egy külső szolgáltatás – akár emberi, akár MI-alapú – használatát lehet, hogy fel kell tüntetni vagy jóvá kell hagyatni.
2. A résztvevői hozzájárulási nyilatkozatot. A résztvevőknek tudniuk kell, hogy a felvételeket átírják, ki fér hozzájuk, meddig őrzik a hangot, és hogy az anonimizált átiratok archiválhatók vagy megoszthatók-e.
3. Az adatkezelési tervét. Ebben szerepelnie kell, hol tárolják a hangot és az átiratokat, és mikor törlik őket.

Az EU-ban az interjúfelvételek a GDPR szerint személyes adatnak minősülnek, és gyakran különleges kategóriába tartozó adatokat is tartalmaznak, például egészségügyi, vallási vagy politikai nézetekre vonatkozókat. Magyarországon emellett az információs önrendelkezési jogról szóló törvény és a NAIH iránymutatásai is irányadók. Ha külső szolgáltatást használ, az adatfeldolgozóként jár el, ezért tudnia kell, hol dolgozza fel az adatokat, meddig őrzi meg őket, használja-e a felvételeket modellek tanítására, és aláír-e adatfeldolgozási megállapodást. A GDPR-ról és az átírásról szóló cikkünk részletesen végigveszi ezeket az ellenőrzéseket.

Az Audiotexta például támogatja az ütemezett törlést, és a felhasználói tartalmat nem használja modellek tanítására; a Team csomag adatfeldolgozási megállapodást (DPA) is tartalmaz. Az adatvédelmi oldal felsorolja a részleteket, amelyeket egy etikai kérelemben idézhet. Bármilyen eszközt használ, vesse össze az intézménye szabályaival; egyes egyetemek csak jóváhagyott szolgáltatókat engedélyeznek.

Anonimizálás és pszeudonimizálás

Az anonimizálást az átírás közben vagy közvetlenül utána végezze, ne a projekt végén. A UK Data Service kvalitatív adatok anonimizálásáról szóló útmutatója azt javasolja, hogy az anonimizálást korán tervezze meg, következetesen alkalmazza, és ne csak a kitakarásra hagyatkozzon, hanem kombinálja a hozzájárulással és a hozzáférés-szabályozással.

Gyakorlati szabályok:

• A közvetlen azonosítókat (nevek, címek, e-mail-címek, telefonszámok) álnevekre vagy szögletes zárójeles leírásokra cseréli: „Mária” helyett „Anna” vagy [kolléga neve].
• A közvetett azonosítók (pontos életkor, ritka munkakörök, kis települések, szokatlan események) együtt azonosíthatnak valakit. Általánosítsa őket: „egy negyvenes éveiben járó ápolónő egy észak-magyarországi kisvárosból”.
• Legyen következetes. Ugyanaz a személy vagy hely minden átiratban ugyanazt a helyettesítést kapja.
• Vezessen kulcsot. Minden cserét rögzítsen egy naplóban, amelyet az átiratoktól elkülönítve, korlátozott hozzáféréssel tárol.
• Ne feketítse ki a szöveget. A helyettesítések olvashatóvá teszik az átiratot, a fekete sávok nem.
• Ne anonimizáljon túl. Ha túl sok kontextust távolít el, az adat használhatatlanná válhat az elemzéshez.

Ne feledje, hogy a pszeudonimizált adat a GDPR szerint mindaddig személyes adat, amíg létezik kulcs. Csak az az adat számít anonimnak, amely már nem kapcsolható vissza egy személyhez.

Pontosságellenőrzés: MI-vázlat és emberi átnézés

A kézi átírás lassú. Gyakran idézett tartomány, hogy egy egyszerű szó szerinti átirat hangóránként négy-hat óra munka, a részletes jelölésnél vagy a zajos fókuszcsoportoknál pedig jóval több. Az automatikus átírás megváltoztatja a munkamenetet: a gép percek alatt elkészíti a vázlatot, a kutató ideje pedig az ellenőrzésre megy el.

Egy működő ellenőrzési rutin:

1. Készítse el a vázlatot beszélőcímkékkel és időbélyegekkel. A Whisper-szintű modellek tiszta hangon jól teljesítenek, de a neveket, a szakzsargont, az akcentusokat és az egymásba vágó beszédet még mindig félrehallják.
2. Hallgassa végig a teljes felvételt olvasás közben. Egy olyan szerkesztő, amely lejátszás közben kiemeli a szavakat, és egy szóra kattintva odaugrik, ezt jelentősen felgyorsítja.
3. Először a beszélőváltásokat javítsa, aztán a szavakat, végül adja hozzá a konvenciókat (szünetek, átfedések, nonverbális megjegyzések).
4. Jelölje a bizonytalanságot ahelyett, hogy találgatna: [bizonytalan 00:21:05].
5. Végezzen második szúrópróbát egy mintán, vagy kérje meg egy kollégáját, hogy kötegenként egy átiratot ellenőrizzen.

Az ellenőrzés általában legalább annyi ideig tart, mint maga a felvétel, gyakran tovább. Egyúttal értékes ismerkedés is az adataival, amelyet sok kvalitatív módszer az elemzés első szakaszának tekint. Az átírási pontosságról szóló tippjeink elmagyarázzák, hogyan befolyásolják a felvételi körülmények a vázlatot.

Sablon az átirat fejlécéhez

Minden átiratot ugyanazzal a fejléccel kezdjen, hogy a fájlok azonosíthatók maradjanak anélkül, hogy kiderülne, ki a résztvevő.

Hogyan írjon át egy interjút a kódoláshoz: formátum és exportálás

A kódoláshoz legjobban működő interjúleirat-formátum egyszerű: megszólalásonként egy bekezdés, az elején beszélőcímke, és minden megszólalás elején vagy rendszeres időközönként egy időbélyeg.

• Az NVivo Windowson DOCX vagy TXT formátumú átiratokat importál, a bekezdések elején vagy egy táblázatoszlopban elhelyezett időbélyegekkel, és elfogad olyan formátumokat, mint a hh:mm:ss. A Maces NVivo egyszerű szövegként importálja az átiratokat, ezért nézze meg a saját verziója súgóoldalát.
• Az ATLAS.ti DOCX, RTF és TXT átiratokat, a jelenlegi verziókban SRT és VTT fájlokat is importál, és a lejátszáshoz szinkronizálni tudja az átiratot a hanggal.
• A MAXQDA DOCX vagy RTF fájlokból importál időbélyeges átiratokat, támogatja az SRT-t és a VTT-t is, és listát közöl a gyakori átíróeszközök időbélyeg-formátumairól.

Az Audiotextával az ingyenes csomagban TXT, SRT vagy VTT, a Pro csomagban DOCX formátumban exportálhat. Az SRT vagy a VTT gyakran a leggyorsabb út az ATLAS.ti vagy a MAXQDA felé, mert az időbélyegek a fájllal együtt érkeznek. Az NVivóhoz exportáljon időbélyeges DOCX-et vagy TXT-t, és mielőtt egy teljes köteget importálna, ellenőrizze, hogy az időbélyegek olyan formátumúak-e, amelyet az NVivo felismer. Kezdje a webalkalmazásban egyetlen interjúval, és tesztelje az importálást, mielőtt a többit átíratná.

Ha az átirat importálva van, össze van kapcsolva a hanggal és anonimizálva van, magabiztosan kezdhet a kódoláshoz, tudva, hogy minden idézet visszavezethető a felvétel egy adott pillanatára.